Komoróczy Géza - A zsidók története Magyarországon I - II. kötet

Komoróczy Géza - A zsidók története Magyarországon I - II. kötet

  • 10 500 Ft

    14 000 Ft

I. kötet: A középkortól 1849-ig  
II. kötet: 1849-től a jelenkorig

 

A Magyarország történelmét tárgyaló könyvekben nem sok szó esik a zsidókról. Ha említik őket, rendszerint
mint idegeneket: kereskedőket, gyárosokat, nagybirtokosokat, akik pénzért vásárolták meg a nemesi oklevelet.
Többet írnak a teljes beilleszkedésre törekvő asszimilánsokról vagy a régi rendet felforgató forradalmárokról,
mint azokról, akik zsidóként élték le életüket, ragaszkodva hagyományaikhoz.

Ez a könyv a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. Csaknem ugyanolyan
hosszú idő ez, mint a Dél-Oroszország felől a Kárpát-medencébe betelepülő törzsökös magyarok története.
Honfoglalás volt a zsidók megjelenése is; jóllehet, több hullámban történt.

A Magyarországon élő zsidók története – ez evidencia – a magyar állam és társadalom mindenkori keretei
között játszódott le, Buda–Óbuda–Pest, Sopron mellett szerepel a könyvben Pozsony, vagy Munkács,
Gyulafehérvár, Rohonc, Kismarton, Magyar-Brod Morvaországban, valamint Brody Galíciában, ezek a
helységek kijelölik a zsidók történetének tágabb magyarországi kereteit.

A Magyarországon élő zsidók mindig részei voltak az európai zsidó világnak, a zsidó tudat ezer szálával.
Ami Magyarországon történt velük, az összefüggésben állt a zsidók történelmével Ausztriában,
Németországban, Morvaországban, Lengyelországban, a Közel-Keleten – mert a látóhatárukon mindig
ott volt a Szentföld is.

Az egész világon szétszóródott és meggyökeresedett zsidó népnek van magyarországi ága; a magyar
társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a
kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban. Az üldöztetéseket
és a fennmaradás lehetőségeit, a rossz alkalmazkodást és a beilleszkedést, a téves döntéseket és a sikert.

Komoróczy Géza műve nem idegeneknek tekinti a zsidókat Magyarország történelmében, s nem csatlakozik
a zsidó történetírás siralmas–dicsekvő karénekéhez sem. Az eseményeket jeleníti meg. Zsidó forrásokból,
amennyiben vannak ilyenek, vagy külső források alapján, ezeket olykor fonákjukra fordítva, hogy ne csak a
befogadó vagy eltaszító közeg látszódjék bennük, hanem maguk a zsidók.

Írjon véleményt!

Kérjük, lépjen be vagy regisztráljon az értékeléshez!